Íme az írás és a képek!
Imi
Stico
Szent Banzai megnyilvánult ereje!
Szentes Jáni
Stico, Jáni, Imi
Peniche – 2010 május / Jáni- Bea/ Imi- Tünde/ Stico
Április 26 – án dobta fel a dupla boardbag-eket a csapat Ferihegyen – de a történet hamarabb kezdődött – Jáni barátommal egyszer telefonált – amikor én éppen hívni akartam….én nagyon elszánt voltam – hiszen a profi szörfös barátaim szörftúrája – ahova csatlakozni akartam – erősen csúszott – sérülés és pénzügyi problémák miatt – így elhatároztam – hogy mindent félretéve eljutok a legszimpatikusabb és legkönnyebben elérhető helyre – Portugáliába. Ahonnan már egyszer sikerült remek hangulatú túráról hazaérkeznem. Kevés ember, gyönyörű tájak, emészthető árak és gyönyörű gyönyörű hullámok! Beach break, point break – csőhullám – több a jóság mint ami a tudásom..:)
Szóval Jáni hívott és kimondta előttem a kérdést, amit én is fel akartam tenni neki – nem megyünk szörfözni Portugáliába?? Dehogynem!!!!
Repjegy okosan lefoglalva – 58.000ft – autóbérlés 5embernek, biztosítással 9napra 390E, szállás hotelben reggelivel – kétágyas szoba 40E/nap/ szoba…..jeeee. Ez egy jó kombo!
Célállomás – Peniche – 80 km re Liszabontól. ami egy félsziget – ami azért szerencsés, mert ha fúj a szél, vagy változik a swell iránya – van megoldás, hiszen 4 különböző elhelyezkedésű hely áll az ember rendelkezésére 10 percen belül. A zseniális Supettuboson kívül (legszebb európai csőhullám), még 3 fix, és számtalan kisebb partszakasz fogadott bennünket.
Az első 3-4 napon ellettünk kényeztetve – a Tubos melletti spoton kaptuk el a hullámokat nagyüzemben. A nagyrészt balos hullámok kb. 1 – 1.5méter magasak lehettek és pont nekünk valók voltak. Kicsit arrébb a Tubos dübörgött – 1.5-2.5 méteres hihetetlenül gyors és brutálisan erős csőhullámokat produkált, amihez még nem éreztük magunkat kellően képzettnek. A csőhullámok közel a parthoz, kb 50 cm es vízmélységben végződtek, se a deszkát, se a testi épségemet nem akartuk a túra elején megkockáztatni. De azért lőttünk pár komoly képet a helyi prokról. Napi 4 órát töltöttünk kb a 16-17 fokos vízben, amíg a levegő hőmérséklet 22-25 fok volt. Direkt napon, szélvédett helyen megütötte a 30 farenhejtet isJ
A csapat nagy menetben volt mindennapi rutin 8as kelés, spot chek, nagy reggelizés a nutellás sütiből és dumálás a kihalt szállodában, uccu ki a partra, uccu a vízbe, hullámismeret és deszka vezetés ismeretek kifulladásig, aztán este a helyi kifőzdébe 4-5E ért nagy mennyiségű kalória elfogyasztása – 11 körül nyálcsorgatós alvás és ennyi…. Tökéletes testi és lelki rehabilitáció szegény kelet európai számára.
A túra közepén azért beütött egy 4 napos átlagos 8as (beufort) erősségű szél –olyan 100 as lökésekkel, amire azért annyira nem tudtam haragudni, hiszen a windsurf is szentsport – csak sajna nem volt cuccunk… Itt mutatta meg Peniche a zsenialitását, hiszen ilyen durva körülmények között is találtunk szörfözhető helyet, ahol 2méteres nagy hegyomlásokat igyekeztünk elkapni, amikor volt helyi konkurenciánk kicsit kisebb eséllyel….de volt day of the ride mindennap! Jáni barátom vezetésével, aki egy gyönyörű 6’10 es Webber shortboarddal karcolta a vízet, mi Imivel és Tündével igyekeztünk tartani a tempőt, ami kisebb megfázásokba futotta ki magát. A tökéletesen Billabong Gold Solutionom ami 3/2 es volt, azért a vízből kijövetel kicsit cidris volt, lévén a levegő lehűlt 10-15 fokra, ezért ésszerűbbnek tűnt barátaim 4/3 as rucijai. Szerencsére a Solution Gold védte a testemet, ha egy régebbi ruhámba osztom, akkor az ideális választás a fázósabbaknak a 4/3as, az ilyen szeles napokon.. Teltek múltak a napok, mi egyre ügyesebbek, és barnábbak, és fáradtabbak lettünk, ennek örömére meglátogattuk a Sintra nevű gyönyörű kis várost – csuda szép és a Világkupás Windsurf helyet a magyar széllovas ikonikus helyet – Guincho – t – a maga brutális valóságában mutatta meg magát – lévén homokhordó viharos szélben, surf ra nem nagyon alkalmasnak, viszont windsurf ra tökéletes helynek mutatta magát – jó érzéssel néztük a feszes vitorlákat és a néha elperdülő front flippeket a durva körülmények között. Tényleg szép ez a part!
De nem kell izgulni mindennapi szörfözésünk aznap se maradt ki, és ez így maradt az utolsó napig. Ahol a kicsit a tökéletes körülményeket nehezítette az egyetlen lehetséges spot ra szűkülése a swell irányának, és a helyi 3 profi srác elképesztő hullám elkapási mutatójának. De így is megvolt a mindennapi kielégülés és hihetetlen menetekkel, élményekkel, naplementével és a helyszíni halétterem specialitásával köszöntük meg ezt a felejthetetlen 9 napot.
Köszönet Peniche, köszönet Jáni a szervezésért, tudásért, és helyismeretért, Imi a kőpírollókért, Bea a nyugodtságért, Tündének a bevállalós szörfözésért!
Nagyon élveztem – jövünk még ide!
stico
Szóval Jáni hívott és kimondta előttem a kérdést, amit én is fel akartam tenni neki – nem megyünk szörfözni Portugáliába?? Dehogynem!!!!
Repjegy okosan lefoglalva – 58.000ft – autóbérlés 5embernek, biztosítással 9napra 390E, szállás hotelben reggelivel – kétágyas szoba 40E/nap/ szoba…..jeeee. Ez egy jó kombo!
Célállomás – Peniche – 80 km re Liszabontól. ami egy félsziget – ami azért szerencsés, mert ha fúj a szél, vagy változik a swell iránya – van megoldás, hiszen 4 különböző elhelyezkedésű hely áll az ember rendelkezésére 10 percen belül. A zseniális Supettuboson kívül (legszebb európai csőhullám), még 3 fix, és számtalan kisebb partszakasz fogadott bennünket.
Az első 3-4 napon ellettünk kényeztetve – a Tubos melletti spoton kaptuk el a hullámokat nagyüzemben. A nagyrészt balos hullámok kb. 1 – 1.5méter magasak lehettek és pont nekünk valók voltak. Kicsit arrébb a Tubos dübörgött – 1.5-2.5 méteres hihetetlenül gyors és brutálisan erős csőhullámokat produkált, amihez még nem éreztük magunkat kellően képzettnek. A csőhullámok közel a parthoz, kb 50 cm es vízmélységben végződtek, se a deszkát, se a testi épségemet nem akartuk a túra elején megkockáztatni. De azért lőttünk pár komoly képet a helyi prokról. Napi 4 órát töltöttünk kb a 16-17 fokos vízben, amíg a levegő hőmérséklet 22-25 fok volt. Direkt napon, szélvédett helyen megütötte a 30 farenhejtet isJ
A csapat nagy menetben volt mindennapi rutin 8as kelés, spot chek, nagy reggelizés a nutellás sütiből és dumálás a kihalt szállodában, uccu ki a partra, uccu a vízbe, hullámismeret és deszka vezetés ismeretek kifulladásig, aztán este a helyi kifőzdébe 4-5E ért nagy mennyiségű kalória elfogyasztása – 11 körül nyálcsorgatós alvás és ennyi…. Tökéletes testi és lelki rehabilitáció szegény kelet európai számára.
A túra közepén azért beütött egy 4 napos átlagos 8as (beufort) erősségű szél –olyan 100 as lökésekkel, amire azért annyira nem tudtam haragudni, hiszen a windsurf is szentsport – csak sajna nem volt cuccunk… Itt mutatta meg Peniche a zsenialitását, hiszen ilyen durva körülmények között is találtunk szörfözhető helyet, ahol 2méteres nagy hegyomlásokat igyekeztünk elkapni, amikor volt helyi konkurenciánk kicsit kisebb eséllyel….de volt day of the ride mindennap! Jáni barátom vezetésével, aki egy gyönyörű 6’10 es Webber shortboarddal karcolta a vízet, mi Imivel és Tündével igyekeztünk tartani a tempőt, ami kisebb megfázásokba futotta ki magát. A tökéletesen Billabong Gold Solutionom ami 3/2 es volt, azért a vízből kijövetel kicsit cidris volt, lévén a levegő lehűlt 10-15 fokra, ezért ésszerűbbnek tűnt barátaim 4/3 as rucijai. Szerencsére a Solution Gold védte a testemet, ha egy régebbi ruhámba osztom, akkor az ideális választás a fázósabbaknak a 4/3as, az ilyen szeles napokon.. Teltek múltak a napok, mi egyre ügyesebbek, és barnábbak, és fáradtabbak lettünk, ennek örömére meglátogattuk a Sintra nevű gyönyörű kis várost – csuda szép és a Világkupás Windsurf helyet a magyar széllovas ikonikus helyet – Guincho – t – a maga brutális valóságában mutatta meg magát – lévén homokhordó viharos szélben, surf ra nem nagyon alkalmasnak, viszont windsurf ra tökéletes helynek mutatta magát – jó érzéssel néztük a feszes vitorlákat és a néha elperdülő front flippeket a durva körülmények között. Tényleg szép ez a part!
De nem kell izgulni mindennapi szörfözésünk aznap se maradt ki, és ez így maradt az utolsó napig. Ahol a kicsit a tökéletes körülményeket nehezítette az egyetlen lehetséges spot ra szűkülése a swell irányának, és a helyi 3 profi srác elképesztő hullám elkapási mutatójának. De így is megvolt a mindennapi kielégülés és hihetetlen menetekkel, élményekkel, naplementével és a helyszíni halétterem specialitásával köszöntük meg ezt a felejthetetlen 9 napot.
Köszönet Peniche, köszönet Jáni a szervezésért, tudásért, és helyismeretért, Imi a kőpírollókért, Bea a nyugodtságért, Tündének a bevállalós szörfözésért!
Nagyon élveztem – jövünk még ide!
stico
1 megjegyzés:
nekem tetszik ez a cikk:)
Megjegyzés küldése